www.flickr.com
This is a Flickr badge showing public photos and videos from artkele. Make your own badge here.

: artkele : 2008.07.23. 14:02 : Címkék: móka : 7 csepp :

jobbrabalra kirityálé

egy évvel, hét hónappal és egy nappal ezelőtt akkora péntek volt, hogy csak na. vacskamati éppen ekkor lélekszakadva szaladt a körúton. időnként átugrott egy pocsolyát, megkerült egy villamost, keresztülloholt egy turistacsoporton. rohant, száguldott, tepert. és mindenek előtt: lihegett, mert a kondija nem volt már a régi. de muszáj volt megerőltetnie magát, mert valami olyan történt a négyszögletű kerek erdőben, hogy juj! még szerencse, hogy nyitva volt a kapu és nem kellett felcsöngetnie a kaputelefonon, mert képtelen lett volna érthetően beleszólalni. felrohant a lépcsőn, és belépett lázárervin lakásába, mert bizony, őt kereste. az áldozat kimerülten feküdt az ágyon, de vacskamati érkezése láthatóan feldobta egy cseppet. vacskamati nem kertelt, pár szusszantást követően bejelentette: 

- velem kell jönnöd! most rögtön!

- pedig most éppen haldoklom, jó lenne, ha maradhatnék - súgta csendesen lázárervin.

- jó lenne, de nem maradhatsz. muszáj megnézned!

- muszáj? - kérdezte bizonytalanul lázárervin.

- igen. és az is jó lenne, ha szaladnánk - vágta rá vacskamati.

- na, az kizárt! - tápászkodott fel lázárervin.

- akkor menjünk villamossal. van bérleted?

- nincs, de nekem nem kell, én épp haldoklom.

- na, persze! méghogy haldokolsz! jó kis kifogás. te soha nem fogsz meghalni. de ha szeretnél bliccelni, az ellenőröknek nem szólok erről.

- kedves tőled.

- akkor indulhatunk. hozzál szendvicset, mert az enyém elfogyott és éhes vagyok - sürgette az öltözködő lázárervint.

pár perc múlva már a villamoson ültek. vacskamati elégedetten majszolta a szalámis-mustáros szendvicsét, s közben kíváncsian méregette a tarka utazókat. lázárervin láthatóan nem billent még ki teljesen a haldokló hangulatból. eltartott ez egészen addig, amíg meg nem érkeztek a négyszögletű kerek erdő széléhez: ekkor  lázárervin is megérezte, hogy valami olyan történt, hogy juj! egészen a villamosmegállóig elterjedt a szaga. egyszerre volt édes és keserű, spenót és mozarella,  farmer és aktatáska, gyömbér és galagonya,  kelekótya és szeleburdi, padlás és pince, pro és kontra, libervatív és konzerális, madonna és elviszpreszli illata. tartalmas egy szaga volt, az biztos. vacskamati lelkesen szökellt mellette:

- látod, mondtam, hogy muszáj megnézned!

az erdő átlós és sugaras közepére érve már látni is lehetett. dömdödöm félénken nyomkodta, ló szerafin az interneten próbált információra bukkanni (ugyanis már két éve van wi-fi a négyszögletű kerek erdőben!), bruckner szigfrid mérőszalaggal a kezében jegyzetelt, szörnyeteg lajos reggelit csinált neki, mikkamakka beszélgetni próbált vele, aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl pedig nagy zoárd (a lépkedő fenyőfa) nyakából méregette a rejtélyes valamit. ahogy vacskamati és lázárervin a tisztásra ért, ló szerafin felordított:

- megvan!! azért nem találtam, mert sehol nem szerepel a google-ben. de most már semmi kétség nem fér hozzá: ez egy kirityálé!

- egy valódi, igazi, meghamisítatlan, tényleges kirityálé?! - kiáltottak fel a megdöbbenve többiek. látszott rajtuk, hogy erre bizony nem számítottak.

- valódi, igazi, tényleges, sőt abszolút. ha hamisítvány lenne, akkor inkább lenne elviszpreszli illata, mint madonna. a hamisítók mindig részlehajlanak - okoskodott ló szerafin.

- csak azt nem értem, miért alacsonyabb, mint konkáv - tűnődött aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl.

- biztos fáradt - mondta szörnyeteg lajos.

- jaj, ne hülyéskedj, egy kirityálé nem tud elfáradni! - vágta rá aromo.

- de azért reggelizni szokott, ugye? - kérdezte bizakodva szörnyeteg lajos.

- azt szokott - szólalt meg végre lázárervin.

- lázárervin!!! - fordult most mindenki az újonnan érkezettek felé - dömdödöm!!! - kiáltott fel velük dömdödöm. legalább annyira meglepte őket a vendég ottléte, mint a tény, hogy egy eredeti kirityálé hever az erdő közepén.

- reggelizni, berregni, mibensántikálni, nagymamát ijesztgetni, félrehallani, duruzsolni, füvet nyírni, elmélázni, sajtot enni, hegedülni, sűrűsödni folyton szokott, tavasszal néha sárkányt is ereget - folytatta lázárervin.

- pont ilyenre van szükségünk! - örvendezett mikkamakka.

- és rád is szükségünk van! - nézett lázárervinre bruckner szigfrid.

- most már itt maradok - mondta lázárervin.

- hiányozni fogsz nekik - szólalt meg nagy zoárd, és az erdőn kívüli világot kémlelte.

- majd a kirityálé megvigasztalja, biztos vagyok benne, hogy olyat is tud. meg egyébként is, még a formargózunkat sem látta, fogadni mernék, hogy azt sem tudja, micsoda - zárta le a szomorkodást vacskamati.

- ő ne tudná? de hisz benne él az egész erdő! - méltatlankodtak a többiek, miközben elindultak a formargóz irányába.

 

< < < a négyszögletű kerek erdő lakói Lázár Ervin hősei. azért hívtam őket elő, mert a bédéká identifikciós játékának felhívásában szereplő kirityálét ebbe a világba tudtam a leginkább elképzelni > > >

A bejegyzés trackback címe:

https://artkele.blog.hu/api/trackback/id/tr49581034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása