sajnálom a nagy csendet. képtelen voltam. képesség és gyakoribb frissítgetés most itt.sok volt mostanában a konkrét dolog, ha kicsit jobban kitapogattam a végtelent, akkor jövök.

boldog ibolyamarcipán napot.

sose kellett volna szociálpszichológiát tanulnom. mióta tudom, mi a szerep, egyre többször kerülök szerepválságba.(de legalábbis tudom, hogy hívják.)

lassan teljesen meghódít google úr. a gmail-addikcióm már régóta krónikus, rákaptam a readerre, használom a picasat, az analytics-ot, állandóan sms-t kapok a calendartól, és nincs mit tenni, első körben igazán meggyőző a chrome is. ügyes. tetszetős. tágas. olyan jól…

rájöttem. azért szeretek egyedül filmet nézni, mert nem szólok közbe folyton.

na, mostmár elég legyen ebből a belefásulós esőből! nem vagyunk mi anglia.       zsörtölődni (néha) jó.

no, kérem. valami ilyesmire gondoltam, amikor azt írtam, új dizájnra vágyom. persze még ez sem tökéletes, itt-ott bogaras, néhol hiányos, explorerben pedig komoly fájdalmai vannak (együttérzek). mindenesetre ujujujj.írok is majd, ígérem.

azt szeretném, hogy úgy érezzem, van időm blogot írni, fűben feküdni, lepkét kergetni, napot lopni, zizegni, pattyogni, s elolvasni végre a könyvet, ami a könyvfesztivál óta a polcon pihen. kicsit unom már a hajnalban tanulást, a photoshop lassú csíkjait, hogy gondolkodni sincs…

egyébként nem hagytam abba. arra várok, hogy végre legyen időm új és üde arculatot varázsolni a blognak. az aktuális már nem tetszik, nem érzem magaménak. persze, mondhatnátok, nem a dizájn a lényeg. mondjátok csak. de ma úgy tűnik, hogy a nagy arculatváltásig néha mégis erre…

lesz majd betű is, hang is, kép is. egyelőre tisztulok a tavaszba, esőben, viharban, fodros szoknyában. közben szaporodnak a projektek. már csak azért is, mert igazán menő ez a szó. ugyebár. igyekszem nem elveszni a napi rutinban. egyre több sikerrel. például néha eszem…

meló+                     iloveyou              +újabb egyetemi félév+hátradőlés+schengeni vízum-         identitás+ -laptop+…

amit utálok a télben:::: a folytonos petárdázást, tűzijátszást, merthogy itthon legális, sőt szokás az újév pluszmínusz négy hét időintervallumban 10 percenként robbantgatni, illetve a járókelők orra elé dobálni a pirotechnikát, mert az húúúdebuli. ójessz.::: hogy a hajam…

kiégve a pesti pörgésben anyu biztonságot adó főztjére, sok alvásra és egy buborékfújógépre vágytam csak. utóbbit leszámítva mindet megkaptam, több mint egy hete teljes erőbedobással élek a téli szünet áldásaival, vagyis maximálisan elhanyagolom a vizsgaidőszak mostanság…

péntek hajnal, odakint tiszta a nyugati égbolt, de sehol egy fia hullócsillag. reklamálnék a univerzumnál, ha lehet.

ma pontosan 9 és háromnegyed órán keresztül gurult alattam jármű (autó, vonat, villamos vagy busz).a vonaton azon kívül, hogy rendkívül ügyes mozdulattal a wc-be pottyantottam vadiúj piros karkötőmet, szociális facilitációban is részem volt! J. jelenléte ugyanis növelte a…