egyébként nem hagytam abba. arra várok, hogy végre legyen időm új és üde arculatot varázsolni a blognak. az aktuális már nem tetszik, nem érzem magaménak. persze, mondhatnátok, nem a dizájn a lényeg. mondjátok csak.

de ma úgy tűnik, hogy a nagy arculatváltásig néha mégis erre járok majd. talán azért, mert ma pont úgy ment le a nap, mint aznap, amikor utoljára fürödtem a fekete-tengerben. mintha nem is nyugatra tartott volna. még a zacskósleves is észrevette. ez biztos jelent valamit. persze esélyes, hogy más áll a dolog mögött. fene se tudja.